Kisalföld logö

2017. 12. 17. vasárnap - Lázár, Olimpia -2°C | 4°C Még több cikk.

22 magyar hely gazdát keres

Győr-Moson-Sopron - A hétvégi európai parlamenti választás előtt a bejutásra esélyesnek tartott hat párt megyei vezetői 20–22 helyet osztottak el maguk között. Az sem mellékes, hogy valamennyien remélnek legalább egy (de inkább több) képviselőt a EP-ben, s 30–40 százalék közötti részvételre számítanak.


Összesen huszonkét hely jut a magyar képviselőknek az Európai Parlamentben. A kampánycsend előtti utolsó napon arra kértük a bejutásra esélyesnek tartott pártok megyei vezetőit, tippeljék meg a részvételi százalékot, illetve azt, hány jelöltjük veheti át mandátumát az EP-ben. Megleptek minket, ugyanis csaknem pontosan annyi helyet jelöltek meg a ˝kívánságlistájukon˝, amennyi Magyarországnak jár.

Más kérdés, hogy mi, választók is ugyanúgy szavazunk-e, ahogy ők szeretnék. Vasárnap, az eredmény ismeretében újból szembesítjük a pártokat a jóslataikkal, előtte azonban lássuk a tippeket: az öt parlamenti párton (Fidesz, KDNP, MSZP, MDF, SZDSZ) kívül a Jobbik vezetője szólal meg ezúttal. Ahol egy öt százalék alatti részvétel a párt belügyeiben is jelentős átrendeződést jelenthet (MDF, SZDSZ), ott a pártvezetőket erről is kérdeztük. 

Szakács Imre, a Fidesz megyei elnöke: – Ha a megszerezhető mandátumok felét elnyernénk, vagyis tizenegy képviselőt Brüsszelbe tudnánk küldeni, akkor nagyon elégedett lennék. Ha efölött teljesítünk, annak már belpolitikai üzenete van a most regnáló kormányra nézve. A részvételt negyven százalék körülire becsülöm.

Koór András
Koór András

Neupor Zsolt, az MSZP győri elnöke: – Negyven százalék körüli részvételre számítok, és öt-hat szocialista képviselő bejutását már jó eredménynek venném. Nem gondolom, hogy az MSZP-n belül jelentős belső átrendeződést eredményezne, ha ennél rosszabb arányt hozna számunkra a választás.

Firtl Mátyás, a KDNP megyei elnöke: – Könnyű helyzetben vagyok, mert a Fidesszel közös listát állított a pártom, így az általam is várt tizenegy mandátumból mindenképpen számítok Szájer József, Járóka Lívia és Áder János megyei politikusok bejutására, illetve Surján László mandátumszerzésére. A részvételt én is 40 százalék körülire becsülöm.

Szentkuti Károly, az SZDSZ megyei elnöke: – Harminc-negyven százalékos részvétel mellett egy mandátum megszerzése a reális cél számunkra. Ha az SZDSZ esetleg nem éri el az öt százalékot, az nagyon rossz üzenet lenne – főképp a szélsőjobboldal térnyerésekor –, s a párton belül is jelentős belső átrendeződést hozna. Ráadásul nem is biztos, hogy jó irányban.

Tóth Istvánné
Tóth Istvánné

Szabó Miklós, az MDF megyei elnöke: – Egy vagy két hely megszerzésére számítok, 30–35 százalékos részvétel mellett. Bár én mindig is a többpártrendszer híve voltam, el kell fogadni: benne van a pakliban az is, hogy a nagyobb pártok érik csak el az ötszázalékos küszöböt. Ez esetben viszont mindenkinek le kell vonni a konzekvenciákat.

Göbl Gábor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom soproni alapszervezetének elnöke: – Számunkra  a minél magasabb részvétel lenne a legjobb eredmény, ugyanis ez lenne a legegyértelműbb válasz arra, hogy a magyar társadalom elutasítja a jelenlegi kormányt és politikáját. Az EP-választást ugyanis belpolitikai fokmérőnek tekinthetjük. A Jobbik Magyarországért két jelölt bejutását tartja reálisnak, s 35–40 százalékos részvételre számítok. 

Kampány: A plakátok biztatják a választókat, hogy menjenek el vasárnap választani. A pártok vezetői még viszonylag optimisták, ha a saját esélyeiket latolgatják. Fotó: Krizsán Csaba
Kampány: A plakátok biztatják a választókat, hogy menjenek el vasárnap választani. A pártok vezetői még viszonylag optimisták, ha a saját esélyeiket latolgatják. Fotó: Krizsán Csaba

A közvélemény-kutatók többsége szerénynek ítélné a Fidesz vezetőinek várakozását, ugyanis magasabb arányú fölényt jósol a jobboldalnak: van, aki 15–16 helyet is reálisnak tart. Az MSZP öt helye többeknél bejön, a harmadik helyre pedig a Jobbikot teszik egy befutó jelölttel. Az, hogy többféle verzió létezik itthon a várható eredményről, nem meglepő, mint ahogy az sem, hogy az emberek között is megoszlik a vélemény, hogy valami ellen vagy valami mellett szavaznak. Mielőtt az „utca emberétől" idéznénk, egy Európában általános jelenségre is felhívnánk a figyelmet: Németországban – ahogy nálunk is – az emberek nem kis százalékának fogalma sincs a pártok listavezetőiről, mégis szavaznak – politikai szimpátia, s nem a jelöltek szerint.

S akkor két példa a magyar attitűdökre: Koór András valami ellen fog szavazni a hétvégén – a belpolitikai helyzettel nem elégedett, s úgy gondolja, hogy az EP-szavazás alkalmas arra is, hogy a hazai állapotok fokmérője legyen.

Tóth Istvánné egyértelmű választ ad: azért szavaz, hogy jobb legyen. Ő úgy gondolja, az Európai Unió elvileg jót hozhat neki, de legfőképp az unokáinak, s a győri nagymama még hisz abban, hogy  jó jelöltekkel ez a cél elérhető.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Előrehozott választás is lehet a vasárnapi eredmények után?

Orbán Viktor szerint előrehozott választás is lehet a következménye, ha a Fidesz nagyarányú… Tovább olvasom