Kisalföld logö

2017. 02. 25. szombat - Géza -1°C | 7°C Még több cikk.

2010. a túlélés éve lesz az egészségügyben

A 2010-es esztendő a túlélés éve lesz az egészségügyben Kaló Zoltán egészségügyi közgazdász szerint. A szakember a témában tartott keddi budapesti konferencián azt mondta: jövőre is a járulékbevételek csökkenésével kell számolni.
A szakközgazdász fontosnak nevezte a hosszú távú kiszámíthatóságot is. Megítélése szerint nem "szabadna hagyni", hogy ágyszámcsökkentések nélkül legyenek fejlesztések, de úgy sem lehet egy nagy rendszert átalakítani, hogy annak csak vesztesei vannak. Úgy véli, olyan stratégia kell, amely konszenzuson alapul.

A Napi Gazdaság című napilap által szervezett konferencián Kaló Zoltán azt mondta: az egészségügyi kiadás minden országban meghaladja a gazdasági növekedés ütemét, bár 2006-ban az Egészségbiztosítási Alap (E-Alap) hosszú évek óta először volt szufficites, azóta az ágazatból valódi forráskivonás történt. Hozzátette, hogy nem az E-Alapnak van komoly deficitje, hanem a kórházaknak, gyógyszertáraknak és a beszállítóknak.

Kaló Zoltán úgy véli, a jelenlegi rendszer nem finanszírozható a rendelkezésre álló forrásokból. A szolgáltatói rendszer különböző szintjein is problémák vannak. Az alapellátásban komoly fejlesztés nem volt, öregszik a háziorvosi gárda, betöltetlen és eladhatatlan praxisok vannak. A járóbeteg-ellátás finanszírozása nem biztosítja a profitábilitást, rossz állapotban van az infrastruktúra és nincs pénz a karbantartásra sem.
A kórházfejlesztésről szólva a szakember azt mondta, hogy azok politikai alapon, egyéni érdekek mentén kiosztott források voltak. A humánerőforrás kapcsán közölte: az európai integráció révén sok orvos megy külföldre, mert itthon átlagkeresetük "szégyenteljesen alacsony", a rezidenseknél "se pénz, se jövőkép", és "ketyeg a demográfiai bomba" az alapellátásban is, a szakdolgozók száma sem elegendő.

Székely Tamás egészségügyi miniszter előadásában arról beszélt, hogy az E-alap deficitje 123,5 milliárd forint az első tíz hónapban. A tárcavezető szólt az egészségügyi érdekképviseletekkel kötött megállapodásról is, s megemlítette a struktúra átalakítására tett kormányzati javaslatokat.
A tervezett javaslatokról elmondta, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár felülvizsgálta a kapacitásokat és javaslatait elküldi a regionális egészségügyi tanácsoknak, amelyek véleményezik azt, a végső szót az ÁNTSZ mondja majd ki. Kiemelte: a kapacitások újraosztása kórházbezárásokkal nem fog járni, az azonban elképzelhető, hogy egy-egy intézményben osztályok szűnnek meg az átszervezések miatt.
Csiba Gábor, a Borsod megyei kórház főigazgatója előadásában azt mondta, hogy a kórházak mintegy 100 milliárd forintos tartozását a dolgozók és a beszállítók "finanszírozzák". A kórházigazgató is úgy vélte, hogy átalakításra szükség van, de rámutatott arra: "minden átalakításhoz pénz kell". Véleménye szerint az sem járható út, hogy egy év alatt háromszor változik meg az intézményi finanszírozás.

Mikola István, a Fidesz szakpolitikusa szerint népegészségügyi adatokra alapozva kell az egészségügyi ellátást szervezni, és ehhez rendelni a finanszírozást. A politikus úgy fogalmazott: a következő kormányzatnak az oktatás, az egészségügy és a szociális ágazat megerősítése, prioritásként kezelése kell, hogy legyen a célja, feladata.
Az ágazati finanszírozásról szólva közölte: a teljesítmény elvű rendszer nem tartható fenn, mert egy költségvetési intézménynek kiszámítható pénzügyi háttérre van szüksége, ami csak bázisfinanszírozással lehetséges.

Olvasóink írták

  • 8. jánosi 2009. november 12. 17:51
    „Írjunk csak olyan hozzászólásokat, ami csak abból áll : < moderálva személyeskedő >
    egyiknek mindent, másiknak moderálás ?
    Köszönöm nem kérem a szabványszöveg sms -t, mert nem az a mérce !”
  • 7. load 2009. november 12. 11:44
    „5. Kami45
    6. jánosi

    Fiúk, nem kell erőlködni!
    Itt e cikk kapcsán az lett volna a kérdés, hogy ha két éve minden rendben volt - és a helyzet azóta szervezetileg semmiben sem változott - akkor miért is kell most mégiscsak átalakítani?
    Valamint az, hogy miért jó a bázisfinanszírozás a teljesítmény elvűvel szemben, noha az egészség kassza így is minden évben deficites.
    Szóval, ezzel kapcsolatban kellett volna valami okosat mondanotok.
    Nem csodálkozom azon, hogy ehelyett a személyeskedést választjátok, <moderálva személyeskedő>”
  • 6. jánosi 2009. november 11. 19:12
    „moderálva személyeskedő”
  • 5. Kami45 2009. november 11. 16:55
    „moderálva személyeskedő”
  • 4. janika 2009. november 11. 13:32
    „Sőt még a H1N1-et is visszaküldik a feladónak!”
  • 3. load 2009. november 11. 11:22
    „2007 márciusa óta tudjuk, hogy a magyar egészségügy úgy jó, ahogy van.
    Ha valaki mégis változtatna rajta, miután hatalomra kerültünk mindent visszacsinálunk.
    Na ki mondta ezt két és fél éve?”
  • 2. Csetneky 2009. november 11. 10:42
    „Kérdés, hogy a betegek túlélik-e?”
  • 1. Goldmund 2009. november 10. 23:16
    „Azzal egyetértek, hogy a jelenlegi rendszer nem finanszírozható ebben a formában, de a cikkbeli eü. közgazdász csak féligazságokat mond. Mint általában mindenki, aki felülről-távolról szemléli a poblémát.

    1. Ágyszámcsökkentés: erről kárognak Bokros óta, mintha az üres ágyak pénzbe kerülnének. Éppen ellenkezőleg: olyan HBCS-finanszírozást kell kialakítani, ami nem arra presszionálja a kórházakat, hogy a lehető legdrágábban, a lehető legtöbb napig kezeljék a beteget. Az ágyszámkihasználtság egyébként is olyan statisztikai adat, ami mögött csak a kórházi világot ismerők tudják, mi a valós helyzet. Ha Mari néni 5 napig kap infúziót, akkor hétfő reggeltől péntek délutánig lesz bent, ami 4 éjszaka. Utána 3 napig üres az ágy, majd következő hétfőn jön Bözsi néni szintén egy ötnapos kúrára. Ez elvileg 57%-os kihasználtság, de mivel hétvégén nincs infúziós kezelés, ennél jobban soha nem tudják ezt az ágyat kihasználni.

    2. Célszerű lenne, ha a gyógyszer ártámogatások nem lennének ennyire a lobbiérdekeknek alárendelve. Fix összegű támogatás kéne, tehát amelyik gyógyszer drágább, a betegnek és nem az OEP-nek legyen drágább. Egyszerű, mint a pofon, csak felső szinten akkora a korrupció, hogy sosem vezették be.

    3. Kis kórházak bezárása: Ebből nincs valós megtakarítás, hiszen az ott kezelt betegek (jóval több utazás árán) ugyanúgy ellátásra szorulnak. Viszont a helyben lakóknak érezhetően romlik az eü. szolgáltatáshoz való hozzáférési lehetőségük. Pedig pont az lenne a pláne, hogy egy kisvárosban is lehessen pl. alapvető belgyógyászati betegségeket kezelni és csak a bonyolultabb esetek kerüljenek a nagyobb kórházba. Pont ez a fokozatosságra épülő rendszer olcsóbb, nem pedig a "mindenkit vigyünk a központi kórházakba" szemléletmód.

    4. Na és persze munkaszervezés, mert sok kórház még mindig úgy működik, mint egy szocialísta óriásvállalat. Egy kórházban alapvetően sok embernek kell a munkáját összehangolnia. Az legyen a cél, hogy az össz-holtidő legyen a legkevesebb, ne pedig az, hogy egy csoport (orvosok) soha senkire ne várjanak. Mert a rengeteg holtidő rengeteg munkabér elpazarlását jelenti.

    5. Mindezt még tovább színezi a hálapénz és a gyógyszergyárak juttatása, melyek egészen torz érdekviszonyokat teremtenek az egészségügyben.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

H1N1:: Nem kell félni a tojástól

Nem szükséges az oltáshoz kórházi háttér, ha valaki allergiás a tojásra - erről szóló közleményében… Tovább olvasom