Kisalföld logö

2017. 03. 30. csütörtök - Zalán 8°C | 19°C Még több cikk.

18 - Ők vezetik a pártlistákat

Összeállításunkban bemutatjuk a 18 pártlista vezetőt.
Választás 2014 - Az országos pártlisták vezetői

A 2014. április 6-ai parlamenti választásokra 18 országos listát állító pártot vett nyilvántartásba a Nemzeti Választási Bizottság. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása az egyes szervezetek listavezetőiről a szavazólapon látható sorrendjük szerint.

1. Horváth Aladár, a Magyarországi Cigánypárt (MCP) listavezetője 1964-ben született Miskolcon. 1987-ben végzett a sárospataki tanítóképző főiskola tanító-népművelő szakán. 1985-86-ban általános iskolai tanár volt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Köröm községben, 1986-89-ben pedig Miskolcon. 1989-1990-ben népművelőként dolgozott a békeszállói cigánytelepen. 1988-ban megválasztották a miskolci gettóellenes bizottság elnökévé, 1989-92-ben a Phralipe Független Cigányszervezet ügyvivője volt. 1990-ben a Szabad Demokraták Szövetsége képviseletében bekerült az Országgyűlésbe. 1991-1994-ben a Magyarországi Roma Parlament elnökeként, 1994-95-ben szóvivőjeként dolgozott, 1995-ben az akkor alapított Roma Polgárjogi Alapítvány vezetője lett. 1997-től 2004-ig a Gandhi Közalapítvány kuratóriumi elnökeként tevékenykedett. 2003-ban három hónapig az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) élén állt. 2002-től 2006-ig miniszterelnöki tanácsadó, a miniszterelnöki kabinet Társadalompolitikai Tanácsadó Testületének tagja, 2007-ben esélyegyenlőségi miniszteri biztos volt. 2012-ben lett a Polgárjogi Mozgalom a Köztársaságért elnöke, 2013 októberében pedig az akkor alakult Magyarországi Cigánypárt elnöke és szóvivője.

2. Kásler Árpád, A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt listavezetője 1972-ben született Déván. Gépész képesítést szerzett, 1991 és 1997 között Budapesten majd Kecskeméten élt. 1997-től az Egyesült Államokban, a Kaliforniai Nemzetközi Egyetemen tanult és a belsőépítészet területén tevékenykedett. 2003-ban tért vissza Magyarországra. 2009 tavaszán megalapította a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetét. 2010-ben a gyulai helyhatósági választásokon független polgármester-jelöltként mérette meg magát. 2012 végén lett Gyulán a Rendszerváltó Mozgalom Párt elnöke, amely 2013 májusában A Haza Nem Eladó Mozgalom Pártra változtatta a nevét.

3. Seres Mária, a Seres Mária és szövetségesei (SMS) párt listavezetője 1966-ban született Nyíregyházán. 1989-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen mérnök-tanári diplomát szerzett. 1989-94-ben a nyíregyházi építőipari szakközépiskolában tanított. 1994-ben a Magyar Zöld Párt országgyűlési képviselőjelöltje volt. Országos ismertséget 2008 októberében szerzett, amikor népszavazási kezdeményezést indított magánszemélyként annak érdekében, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott, elszámolható kiadásai után járjon költségtérítés. 2009-ben lett a párttá alakult Civil Mozgalom vezetője, ő volt a szervezet listavezetője a 2010-es parlamenti választásokon. A 2010-es önkormányzati választáson a Civil Mozgalom támogatásával a Nógrád megyei Mátraverebély-Szentkút polgármesterévé választották. A 2014-es országgyűlési választásokra civilek alapították meg a Seres Mária Szövetségesei (SMS) nevű szervezetet, melynek listavezetésére őt kérték fel.

4. Hegedűs Péter, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt (FKGP) listavezetője Budapesten született 1950-ben. Tanulmányait a Testnevelési Főiskolán és a MÚOSZ-ban végezte. Az 1970-80-as években a Magyar Rádió szerkesztő-riportereként, a Magyar Televízió bemondójaként tevékenykedett. 1988-90-ben az Egészségügyi Minisztérium osztályvezetője volt, majd az 1990-es években lapkiadóként és reklámtanácsadóként dolgozott. 2001-ben lett az FKGP tagja, 2002-ben a párt országgyűlési képviselőjelöltje volt. 2002 és 2004 között a párt főtitkáraként működött, 2004. június 26-án választották meg a Független Kisgazdapárt elnökének.

5. Kovács Szabolcs, az Új Dimenzió Párt (ÚDP) listavezetője és elnöke 1982-ben született, aktívan sportol, futballozik. Tagja volt a Fiatal Baloldal elnevezésű ifjúsági szervezetnek. A főként Budapestre koncentráló ÚDP 2013-ban alakult meg a vezetésével, a szervezet célja "egy elfelejtett társadalmi réteg", a fiatalok ügyének felkarolása.

6. Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt választási szövetségének listavezetője 1963-ban született Székesfehérváron. 1983-ban az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának hallgatójaként a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégium egyik alapító tagja, a Századvég című folyóirat egyik létrehozója volt. Az egyetem után, 1987 novemberétől 1988 márciusáig szociológus gyakornokként a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, 1988 áprilisától a Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa, 1989-90-ben az oxfordi Pembroke College ösztöndíjasa volt. Alapító tagja, 1988-1989-ben egyik szóvivője volt az 1988 márciusában alakult Fiatal Demokraták Szövetségének (Fidesz), tagja az országos választmánynak. 1989 nyarán szervezete képviseletében részt vett az Ellenzéki Kerekasztal munkájában. 1990 óta országgyűlési képviselő, 1990 májusától 1993 májusáig a Fidesz frakcióvezetőjeként is tevékenykedett. 1993-tól 2000-ig volt a Fidesz (1995-től Fidesz-Magyar Polgári Párt) elnöke, 2003 óta a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöke. Az 1998. évi parlamenti választások nyomán ő lett a Fidesz-FKGP-MDF koalíciós kormány miniszterelnöke. A 2002-és és a 2006-os parlamenti választásokon kormányfőjelölt volt, majd a 2010-es választások után ismét ő alakíthatott kormányt a Fidesz-KDNP pártszövetség élén. Több nemzetközi szervezet vezetőségébe is beválasztották: 1992-ben lett a Liberális Internacionálé alelnöke, 1993-ban a végrehajtó bizottság tagja. Miután a Fidesz felvételt nyert az Európai Néppártba, 2002-ben megválasztották az Európai Néppárt alelnökévé, e tisztségében azóta többször megerősítették.

7. Pásztori Patrícia, a Sportos és Egészséges Magyarországért Párt (SEM) listavezetője 1989-ben született. A Pécsi Orvostudományi Egyetem végzős gyógyszerészhallgatójaként a Zala megyei 3. választókerületben egyéni jelöltként is indul a választásokon. Nyilatkozata szerint: "Ha április 6-án el tudnánk érni az 1 százalékot, akkor utána be tudnánk bizonyítani, hogy valósak a céljaink, és végre lekerülhetne rólunk a kamupárt jelző."

8. Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) listavezetője 1971-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogász (1995) és politológus (1994) diplomát. 1997-ben elvégezte a humánökológiai szakot is, majd 1999-ben ügyvédi szakvizsgát tett. 1989-től a Közgazdaságtudományi Egyetem Központi Könyvtárában, 1989-90-ben a Pénzform Kft.-ben dolgozott. Az egyetem után, 1995-ben a Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány munkatársa volt, 1999-től a Schiffer és Társai Ügyvédi Irodát vezette. 2004 és 2010 között az Albuplast Rt. igazgatóságának volt a tagja. 1989-től az Új Nemzedék elnevezésű ifjúsági szervezet koordinátora, 1990-92-ben az Ifjú Szocialisták Mozgalmának ügyvivője, 1992-95-ben az Alternatív Háló koordinátora volt. 2004-től ügyvivőként tevékenykedett a Társaság a Szabadságjogokért nevű jogvédő szervezetnél, segítette a Habeas Corpus Munkacsoport és a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum jogsegélyszolgálatának munkáját. 2000-től 2008-ig részt vett a Védegylet tevékenységében. Alapítója volt a 2008-ban alakult Lehet Más a Politikának (LMP). 2009 óta választmányi tag, 2010-2012 között szóvivő volt és vezette a párt parlamenti frakcióját. A 2010-14-es ciklusban több parlamenti bizottság munkájában is részt vett. Az LMP 2013-as kettészakadása után Szél Bernadettel együtt társelnökké választották, és ő lett a 2013 szeptemberében újból megalakuló LMP-frakció vezetője.

9. Makay Zsolt, a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség (JESZ) listavezetője 1977-ben született a partiumi Halmiban (Halmeu, Románia). Középiskolai tanulmányait a debreceni református kollégium gimnáziumában végezte, majd a debreceni egyetem politológia szakán szerzett diplomát 2003-ban. Politikai pályafutását a Magyar Demokrata Fórum ifjúsági szervezeténél kezdte 1997-ben, 1999 és 2001 között tagja volt az Ifjúsági Demokrata Fórum elnökségének. 2000-2004-ben az MDF debreceni elnöke, 2002-2007-ben a párt Hajdú-Bihar megyei elnöke volt. 2004-ben lett az országos pártelnökség póttagja, 2006-ban rendes tagja, 2007-2010-ben ellátta az MDF alelnöki feladatait. 2008-ban az MDF Országos Választmányának elnökeként dolgozott. 2002 és 2010 között tagja volt a Hajdú-Bihar megyei közgyűlésnek, 2006-2010-ben a debreceni városi önkormányzatnak is. 2010 júniusában választották meg az MDF országos elnökének. E tisztségét 2011 áprilisáig töltötte be, ekkor lett az MDF jogutódjaként működő Jólét és Szabadság Demokratikus Közösség elnöke.

10. Táncsics Péter, a 2013-ban alakult Új Magyarország Párt (ÚMP) alapítója, elnökségi tagja és listavezetője a kőszegi civil élet egyik mozgatóeleme. Alapítója és aktivistája az Összefogás Kőszegért Egyesületnek, szervezi a helyi sportéletet. Alapítója és elnöke a Magyar Snapszer Szövetségnek, ő volt a győztese a 2012-ben megrendezett első magyar snapszerbajnokságnak. Egyéni képviselőjelöltként a Vas megyei 2. választókerületben is megméreti magát. Az Új Magyarország Párt azzal a céllal jött létre, hogy "tükröt tartson a mai közélet szereplői elé, hogy felhívja a mindenkori kormány és annak ellenzéke figyelmét a magyar társadalmat sújtó égető problémákra."

11. Thürmer Gyula, a Magyar Munkáspárt listavezetője 1953-ban született Budapesten. A Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemén tanult, hazatérése után 1976-ban a Külügyminisztériumban helyezkedett el. 1982-ben doktori fokozatot szerzett nemzetközi politikából. 1980-1982 között a moszkvai magyar nagykövetségen teljesített külszolgálatot. 1982-től az MSZMP KB Külügyi Osztályán dolgozott, majd 1988-ban a párt főtitkárának, Grósz Károlynak lett a külpolitikai tanácsadója. 1989 decemberében részt vett a Magyar Szocialista Munkáspárt újjászervezésében, a párt újjáalakuló kongresszusán pártelnökké választották, és e tisztségét napjainkig megőrizte a több ízben nevet váltó szervezet élén (az MSZMP 1993-ban Munkáspártra, 2005-ben Magyar Kommunista Munkáspártra, 2013-ban Magyar Munkáspártra változtatta elnevezését.) A korábbi parlamenti választások alkalmával több ízben képviselőjelölt volt, de nem sikerült mandátumot szereznie.

12. Schmuck Andor Ákos, a Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja listavezetője 1970-ben született Budapesten. 1991-ben elvégezte a Felsőfokú Bankárképzőt, 1999-ben a Janus Pannonius Tudományegyetem humán szervező szakát, 2001-ben az Államigazgatási Főiskolát. Politikai pályája a Baloldali Ifjúsági Társulás (BIT) keretei között formálódott. A Horn-kormány időszakában a munkaügyi miniszter személyes tanácsadójaként dolgozott, 1994-1998 között önkormányzati képviselő is volt Újpesten. 1996-ban társelnöke volt a Társadalmi Érdekegyeztető Tanácsnak, 1997-98-ban elnöke a Xénia Láz Egyesület irányítótanácsának. 2000-2001-ben a Magyar Szocialista Párt karitatív tagozatának titkáraként működött, de a Xénia-botrány és az újpesti MSZP-szervezeten belül viszályok miatt 2001-ben kizárták a pártból. 2001-2002-ben - Szűrös Mátyással összefogva - alapító elnöke volt az Új Baloldal országos tanácsának. Átmeneti kitérő után 2004-ben tért vissza a politikához, amikor a szépkorúak képviseletére az ő közreműködésével és elnökségével alakult meg a nyugdíjas-érdekvédő Tisztelet Társasága. 2010-ben a Kapolyi László vezette Magyarországi Szociáldemokrata Párt főpolgármester-jelöltje volt a fővárosi önkormányzati választásokon. Egy év múlva az MSZDP főtitkárává, 2012 nyarán ügyvezető elnökévé választották, majd Kapolyi eltávolítása után 2013 májusában ő lett a nevét Magyar Szociáldemokraták Pártjára változtató szervezet elnöke. A párt 2013 decemberében vette fel a Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja elnevezést.

13. Szili Katalin, a Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt (KTI) listavezetője 1956-ban született Barcson. 1981-ben a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát. 1985-ben elvégezte az ELTE Jogi Továbbképzőjét, majd 1992-ben humánökológus, 2001-ben pedig politológus diplomával gazdagította képzettségét. 1981-85 között gyámügyi előadóként és csoportvezetőként dolgozott a pécsi városi tanácson. 1985-től a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság jogtanácsosa, majd a környezetvédelmi felügyelőség hatósági vezetője volt. 1992-1994-ben önkormányzati képviselő volt Pécsen. 1989-ben alapító tagja volt az MSZP-nek, 1994-ben egyéni választókörzetben került be az Országgyűlésbe, és azóta országgyűlési képviselő. 1994-1998 között a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium politikai államtitkáraként dolgozott. 1998 és 2001 között az MSZP Baranya megyei elnöke, a párt nőtagozatának országos elnöke, 2000-től 2004-ig a párt elnökhelyettese volt. Az MSZP delegáltjaként 1996 és 2002 között betöltötte az Országgyűlés alelnöki, 2002 és 2009 között elnöki tisztségét. 2005-ben ő volt az MSZP jelöltje a köztársaságielnök-választáson, valamint a 2009-es pécsi időközi polgármester-választáson. 2010 októberében szakított az MSZP-vel, és átült a független képviselők táborába. 2009 novemberében az ő elnökségével alakult meg a Szövetség a Jövőért Mozgalom, majd 2010 októberében a Szociális Unió nevű párt. 2013. október 17-én tizenkét párt és egyesület összefogásával létrehozta a Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppártot, melynek ő az elnöke és listavezetője a 2014-es parlamenti választásokon.

14. Tiner Gyögy, az Együtt 2014 Párt listavezetője 1976-ban született. 2000 óta politizál, karrierjét az MSZP-ben kezdte. A 2006-os parlamenti választásokon az MSZP képviselőjelöltje volt, 2006 és 2010 között Budapest XII. kerületében önkormányzati képviselőként tevékenykedett. Parlamenti titkárként segítette Hagyó Miklós budapesti MSZP-s főpolgármester-helyettes munkáját, és tagja volt az MSZP XII. kerületi elnökségének. Az Együtt 2014 Pártot 2012 novemberében alapította, a szervezet 2013-ban alakult meg hivatalosan. Nyilatkozata szerint társaival azért hívták életre az Együtt 2014 Pártot, mert 2012-ben Bajnai Gordon hasonló elnevezésű mozgalma még nem készült párttá válni, ők pedig attól tartottak, hogy elvész az Együtt 2014 név.

15. Ács László, a Zöldek Pártjának listavezetője 1954-ben született Debrecenben. A gépipari technikum elvégzése, néhány év fizikai munka és katonaság után a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát magyar-történelem szakon. Újságíróként dolgozott heti- és napilapoknál, valamint a rádiónál és a televíziónál. 1985-től 1990-ig egy lakásépítő szövetkezet ügyvezető igazgatója, 1998-ig vállalkozó, majd egy piacvezető cég ügyvezető igazgatója volt. 2006. február 6-án megválasztották a Zöldek Pártja elnökének, a párt képviselőjelöltje volt a 2006-os országgyűlési választásokon.

16. Szepessy Zsolt László, az Összefogás Párt listavezetője 1969-ben született Nyíregyházán. Vállalkozóként Dacia gépkocsik és régiségek kereskedésével foglalkozott. 2006-ban független jelöltként a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Monok polgármesterévé választották, nevéhez fűződik az úgynevezett szociális kártya bevezetése. Alapító tagja s elnöke a 2009 novemberében alakult Összefogás Pártnak. A párt jelöltjeként indult a 2010. évi parlamenti választásokon, de mandátumot nem tudott szerezni. A 2010-es önkormányzati választásokon nem választották meg újra polgármesteri tisztségében, és önkormányzati képviselői helyet sem szerzett.

17. Mesterházy Attila, a Magyar Szocialista Párt, az Együtt - A Korszakváltók Pártja, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd Magyarországért Párt és a Magyar Liberális Párt választási szövetségének listavezetője 1974-ben született Pécsen. 1997-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem közgazdasági szakán szerzett diplomát. 1997-től az egyetem Nemzetközi Kapcsolatok PhD-programjának ösztöndíjasa volt, 1999-ben doktorált. Ösztöndíjasként Spanyolországban, Ausztriában, Hollandiában és Németországban vett részt európai uniós témakörű kurzusukon. 1997-2000-ben a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Világgazdaságtan Tanszékén, 1998-1999-ben a Külkereskedelmi Főiskolán oktatott. 1997-98-ban a Miniszterelnöki Kabinetiroda gazdasági, európai integrációs területének osztályvezetőjeként, 1999-2001 között a Hill and Knowlton PR és kommunikációs cég projektigazgatójaként tevékenykedett. 2001-2002-ben Medgyessy Péter MSZP-s kormányfőjelölt tanácsadó testületének volt a tagja, 2001 februárjától külső tanácsadóként dolgozott az MSZP-frakció mellett működő kommunikációs munkacsoport számára. 1998-ban megválasztották a Fiatal Baloldal elnökségi tagjának. A Magyar Szocialista Pártba 2000-ben lépett be, 2003 óta tagja az országos elnökségnek, 2009 márciusában lett a párt alelnöke, 2010 júliusában az elnöke. 2002-2004-ben a Gyermek-, Ifjúsági- és Sportminisztérium, 2004-2006-ban pedig az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium politikai államtitkáraként dolgozott. 2004 augusztusa óta országgyűlési képviselő, 2006-tól frakcióvezető-helyettes, 2009 áprilisától frakcióvezető volt. A 2010-es parlamenti választásokon az MSZP miniszterelnök-jelöltje volt. 2012 januárja óta a Szocialista Internacionálé alelnöke. 2014. január 14-én megállapodás született arról, hogy a parlamenti választásokon közös listát állít a baloldali ellenzék öt pártja, és ő lett az összefogás listavezetője, miniszterelnök-jelöltje.

18. Vona Gábor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom (Jobbik) listavezetője 1978-ban született Gyöngyösön Zázrivecz Gábor néven, érettségi után vette fel apja eredeti nevét a világháborús hősi halott nagyapa emlékére. Az ELTE BTK történelem szakán szerzett diplomát 2002-ben, három évig pszichológiát is hallgatott. 2002-től 2004-ig a Piarista Gimnáziumban tanított, 2004-2006-ban egy nyelviskola oktatásszervezőjeként, 2006-2008-ban egy biztonságtechnikai cég alkalmazottjaként, 2008-2010-ben egy szoftverfejlesztő cég termékmenedzserként dolgozott. Az egyetemi évek alatt részt vett az ELTE Hallgatói Önkormányzat elnökségének munkájában, elnöke volt a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége egyetemi alapszervezetének. 2002 után Orbán Viktor meghívására tagja lett a Szövetség a Nemzetért Polgári Körnek. 1999-ben részt vett a Jobboldali Ifjúsági Közösség megalapításában. Az ifjúsági szervezetből párttá váló Jobbik 2003 őszi alakuló kongresszusán megválasztották a párt egyik alelnökének, majd 2006 novemberében ő lett a szervezet elnöke. 2007 nyarán alapító tagja és elnöke volt a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületnek, amelyet 2009. július 2-án a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen feloszlatott. A 2010-es parlamenti választásokon a Jobbik országos listavezetője és miniszterelnök-jelöltje volt. A párt Heves megyei területi listáján szerzett mandátumot, a parlamentben ő lett a frakcióvezető. 2010-2011-ben az Országgyűlés mezőgazdasági, 2011-től a külügyi bizottságának volt tagja. A Jobbik vezetősége 2013. október 26-án döntött úgy, hogy a 2014-es parlamenti választásokon Vona Gábor legyen ismét a Jobbik listavezetője, miniszterelnök-jelöltje.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Napokra leáll a NAV informatikai rendszere

Napokra leáll a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) informatikai rendszere - írja a Népszava. Tovább olvasom