Kisalföld logö

2018. 02. 25. vasárnap - Géza -11°C | -2°C Még több cikk.

150 ezer magyar gondja is

A Helicobacter pylori baktérium szerepének felismeréséért kapott orvosi Nobel-díjat két ausztrál kutató.

Helicobacter pylori (H. p.) baktérium
A Helicobacter pylori (H. p.) baktérium kóroki szerepének felismerése, melyért idén az orvosi Nobel-díjat két ausztrál kutatónak ítélték, megváltoztatta a klasszikus fekélybetegség kialakulásával és kezelésével kapcsolatos korábbi felfogást. Napjainkban a felnőttlakosság másfél százaléka szenved fekélybetegségben, ez hazánkban 150 ezer embert jelent. A gyomor- és nyombélfekély négy fő típusa (klasszikus peptikus fekély, a nem szteroid gyulladásgátló gyógyszerek okozta fekély, a heveny súlyos betegségekhez társuló stresszfekély és a gasztrinhormont termelő daganat által okozott fekély) közül a H. p. elsősorban a klasszikus fekély kialakulásában játszik jelentős szerepet.

Korábban a betegség kialakulásában a stressz, étkezési tényezők és a fokozott gyomorsavtermelés kóroki szerepét feltételezték, így a kezelésben savcsökkentő gyógyszereket, műtéti eljárásokat alkalmaztak. Ennek ellenére a betegség gyakran kiújult. Két ausztrál kutató – Barry Marshall és Robin Warren – 1983-ban tette közzé észrevételét, mely szerint spirális alakú baktériumok jelenlétét észlelték gyomorhurutos betegek gyomornyálkahártyáján. A kórokozó a nyombélfekélyek 95 százalékában, a gyomorfekélyek 70–90 százalékában mutatható ki. A H. p. ureáz nevű enzime segítségével semlegesíti a gyomornedv savtartalmát, ezáltal képes megtelepedni a gyomornyálkahártyán, ahol idült gyulladásos folyamatot okoz.

A fertőzés gyakran már gyermekkorban bekövetkezik, a baktérium minden második emberben jelen van. Jelenlegi ismereteink szerint a fertőzés csak emberről emberre terjed a fertőző székletével szennyezett víz, élelmiszereken keresztül. Ennek esélyét a rossz szociális körülmények, higiénés viszonyok elősegítik. A szegényebb országokban a lakosság 80–90 százaléka már gyermekkorban fertőzötté válik, míg a fejlett országokban az idősebb korosztályban lehet nagyobb arányban kimutatni a kórokozót. Magyarországon a felnőttlakosság 40 százaléka fertőzött. Közülük 10–15 százalékukban alakul ki életük során valamikor fekély. A betegség kialakulása az egyén védekezőképességétől, életmódbeli hatásoktól és attól is függ, hogy a baktérium megbetegítésre különösen alkalmas típusa fertőzte-e meg.

A betegek felhasi fájdalomról panaszkodnak, mely nyombélfekély esetében étkezés után 1,5–2 órával jelentkezik és ismételt evés hatására csökken, míg a gyomorfekély esetében  az étkezés fokozza a tüneteket. Ehhez émelygés, hányinger, hányás társulhat. Esetenként súlyos szövődmények, mint például gyomorvérzés vagy a gyomorfal átlyukadása (perforáció) lép fel. A betegség legkorszerűbben gyomortükrözéssel igazolható.

A fekélybetegség kezelésében és a kiújulás megelőzésében alapvető jelentőségű a baktérium jelenlétének tisztázása. A kórokozót gyomortükrözés során szövettani mintavétellel, mikroszkópos vagy tenyésztési módszerrel, illetve az általa termelt ureáz enzim segítségével, a baktérium ellen termelt ellenanyagok kimutatásával vagy a működése során keletkezett gázok leheletben való észlelésével lehet kimutatni.
A baktériumot gyógyszeres kezeléssel ki lehet irtani. Kétfajta antibiotikum és egy savtermelést gátló gyógyszer kombinációjával egyhetes kezelés után az esetek 85–100 százalékában végleges gyógyulás érhető el.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Minőséget gyártanak

Két megyei cég, a győri Pannon-Flax rt. és a rábapatonai Tutti kft. kapott idén „Magyar… Tovább olvasom