Kisalföld logö

2016. 09. 29. csütörtök - Mihály 13°C | 24°C

Vízből nyert üzemanyag

Izlandon már gyakorlat a közlekedésben a hidrogén üzemanyagként való hasznosítása.

Ha elterjednének a hidrogén-meghajtású  gépkocsik, hidegen hagyna sok autóst a benzin árának nálunk éppen   most tapasztalt magasba szökése. Izlandon - a  természeti adottságokat is kihasználva - már nemcsak álom, hanem fejlődő gyakorlat a közlekedésben a hidrogén üzemanyagként való hasznosítása. Néhány súlyos problémát viszont meg kellene még oldani ahhoz, hogy világszerte tömegesen hidrogénnel üzemeljenek a   gépjárművek. 

Az izlandi főváros, Rejkjavik egyik peremkerületében néhány hónap óta már működik egy hidrogént kiszolgáló üzemanyagtöltő állomás, amit hidrogén-kútnak is titulálhatnánk. Egyelőre csak egy helyi közlekedési vállalat üzemanyag-cellákkal hajtott kisbuszai járnak oda. A hidrogént közönséges csapvízből helyben, elektrolízissel - az iskolai kísérletekből ismert módon -  állítják elő. 

A töltőállomást a most létesített  Izlandi Új Energia Konzorcium építtette. A szervezet tagjai: autógyárak, a Shell és az izlandi Norsk Hydro áramszolgáltató vállalat. Úgy tervezik, hogy az egész szigetországban  átállnak szénhidrogének (benzin, gáz, dízelolaj) helyett a vízből előállítható, színtelen-szagtalan, szennyező anyagot nem kibocsátó és megújuló hidrogén, mint üzemanyag használatára, mert azt tartják: a hidrogénnel működő üzemanyag-cellás erőgépeké a jövő. Erre utal, hogy ma már minden jobb autógyárnak vannak demonstratív   concept-carjai (a működési elvet igazoló kísérleti kocsijai), s az is, hogy a tavalyi amerikai elnökválasztás idején mindkét jelölt programjában kiemelten szerepelt a hidrogén-üzemű járművekre áttérés segítése. A programbeszédekben mindketten hivatkoztak a példaértékű izlandi kezdeményezésre is.  

Izlandon valóban van lehetőség a hidrogénre való átállásra, mert a vízbontást végző elektrolízishez bőven van elektromos energiájuk. Az áramot termelő erőművek gőzturbináit ugyanis az ott egyedülállóan   bőséges geotermikus, azaz a földhő-energiával forgatják, ahogy a   távfűtést is a gejzírek ingyen  melegvízével táplálják. Az ottani energia-bőséghez hozzájárulnak még a vízenergiát hasznosító erőműveik is, így az egész energiaszükségletüknek csak 28 százaléka származik fosszilis (szénhidrogén) anyagok elégetéséből. 

A hidrogén előállításával, szállításával és felhasználásával foglalkozó szakértők azonban óva intenek attól, hogy lelkendezzünk:itt van már a hidrogén-Kánaán! Ahhoz ugyanis a hidrogént ki is kell vonni valamilyen vegyületből, például a még korlátlanul rendelkezésre álló vízből. A Földön ugyanis ez a gáz önmagában nem fordul elő, ellentétben a Napunkkal, amelyben másodpercenként 600 tonna hidrogéngáz ég el. Ha a hidrogén   kiszabadul a tartályából, a legkisebb szikra is lángra gyújthatja. Igaz, nem olyan robbanékony, mint a benzin, de szinte megállíthatatlanul ég. Sokszor látható példa erre régi filmeken a  Hindenburg léghajó leszálláskori kigyulladása és relatíve lassú rommá égése. 

Ahol helyben van az energia   

Bolygónk nagy részén nincs a hidrolízishez szükséges olyan olcsó   energia, mint Izlandon a geotermikus. Ha pedig szénhidrogénekkel   működő erőművekben állítják elő az elektrolízishez szükséges áramot,   azok ontják a levegőbe a káros, szennyező anyagokat. Így a tisztának   vélt üzemanyagcellás autók közvetve továbbra is részesei lennének a   széndioxid kibocsátásnak.  Ezenkívül: a hidrogént előállítása után csak sűrítve lehet a használatához szükséges, nagyon erős tartályokba juttatni. Ha a hidrogént nem a töltőállomáson állítják elő, oda csak szuper-erős   tartálykocsikban lehet kiszállítani és különlegesen erős, nyomásálló, vastagfalú aknákban kell tárolni. Egy liter benzinben 2600-szor annyi hőenergia tárolódik, mint ugyanannyi hidrogénban, azért még a rendkívül erősen sűrített hidrogéngázt tartalmazó szuperszilárd üzemanyagtartályok is sokkal nagyobb helyet   igényelnek, mint a jelenlegi benzintankok. Ha viszont - a sűrítést elkerülendő - cseppfolyós állapotú gázt kívánnak tárolni, úgy a tartályt mínusz 250 fokra kell lehűteni, s ez még az űrrakéták esetében sem könnyű feladat. 

A concept car-okban sikeresen bizonyító, protoncserélő membrános   üzemanyagcellák élettartama mindössze 2000 óra. Ennek ellenére egyelőre a hidrogénmeghajtás legcélszerűbb, bizonyító kísérleti   eszközei a személy- és kisteherautók lehetnek. A General Motors 2010-re ígéri a már kereskedelmi forgalomba szánt első hidrogénes kocsiját. 

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Subaru új világa: Értékőrző forradalom

Komoly változások történtek a sokak számára mitikus japán márka, a Subaru háza táján. Megújult a cég értékesítési és árpolitikája, megváltozott az autók formavilága, és olyan szegmensekben is találkozunk hatcsillagos kocsikkal, amelyekben korábban elképzelni sem lehetett őket. Úgy tűnik, a rút kiskacsa végleg hattyúvá alakult, és meredek szárnyalásba kezdett. Tovább olvasom