Kiszáradó Kisalföld, esősebb Sopron - Erősödik a mediterrán hatás Győr-Moson-Sopronban

– Az intenzív globális és regionális felmelegedés, a visszahúzódó El Niño- és az erősödő La Niña-jelenség miatt az idei nyár száraz lesz. Az elmúlt évekhez hasonlóan ismételten az átlagnál melegebb és hőhullámokkal tarkított hónapokra számíthatunk. Nagy aszályra azonban nem kell készülni, az majd várhatóan 2025-ben érkezik – adott prognózist érdeklődésünkre dr. Kovács Erik, az MCC Klímapolitikai Intézet vezető kutatója.

– Érdekesség, hogy az elmúlt harminc évben több lett a csapadék a Kárpát-medencében, hiszen míg korábban négy csapadékos és hat száraz év váltakozása volt a jellemző, most fele-fele az arány. Ám a téli csapadék lett több 15–20 százalékkal, míg a nyári ugyanennyivel kevesebb. A következő évek feladata így az lesz, hogy a téli csapadékot valahogy felfogjuk és tároljuk.

A kutató szerint idén a tavalyi- nál 10–15 százalékkal kevesebb csapadék hullhat, ugyanakkor erős zivatar- és viharszezonra kell számítani. A Kárpát-medence Európa egyik legmelegebb régiója lesz a tavalyinál tovább elhúzódó csapadékmentes időszakokkal. Mivel a tavasz is aszályos volt, különösen az Alföldön, ezért nyáron ismételten számíthatunk közepesen erős mezőgazdasági aszályra.

Kovács Erik hozzátette, hogy az északi féltekén a következő hónapok átmeneti időszakot jelentenek az El Niño és a La Niña között, mind az óceánokban, mind a légkörben. A nyári szezon pedig ennek a folyamatnak a kellős közepén lesz. A túlmelegedett Atlanti-óceán és a légkör nagyon magas üvegházgázszintje miatt várhatóan 2024 a kiterjedt mérések kezdete óta, mind globálisan, mind Európában a három legmelegebb év közé fog tartozni, sőt, 80 százalék feletti valószínűséggel átlépjük a kritikus 1,5 Celsius-fokos melegedési szintet és idén másodjára átmenetileg a 2 Celsius-fokot is egyes nyári és őszi hónapokban.

– Egyre több a blokkoló anticiklon, amelyek egyre több energiát képesek felhasználni, így egyre szárazabbak és forróbbak a nyarak – mutatott rá Kovács Erik. – Különféle forgatókönyvek vannak, azt, hogy mi várható, a meteorológusok egy évre előre meg tudják mondani. A múltbeli számok alapján lehet tudni, hogy a Nyugat-Dunántúl, Vas, Zala, a soproni rész jóval csapadékosabb, mert a nyugatról érkező frontok hatása odáig terjed.

Ugyancsak csapadékosabb az ország északi része a hegyek miatt, míg az Alföld kifejezetten aszályos. Akárcsak a győri rész, a Kisalföld, amely szintén kiszáradó térségnek számít, aszályra való hajlama nagy. Kovács Erik azzal fejezte be: rövid és középtávon csak adaptációval, míg hosszú távon megfelelő alkalmazkodási stratégiákkal és kibocsátáscsökkentéssel tudunk védekezni a változó és egyre szélsőségesebb időjárási és klimatikus viszonyok ellen.